Zene ki/bekapcsolása
solarah online
A játék
A világról
Fejlesztés
Galeria
A csapat
Novellák
Fórum
GY.I.K.
Kapcsolat
Partnereink
Novellák

A boltog tél pillanatai
novella - 2007.04.09. 07:58 - Ubul
Hozzászólások

A boldog tél pillanatai

 

Ahogy a Nap szép lassan egyre és egyre a horizont fölé magaslott s a Nap első sugarai megcsillantak az ezüstön, a mellvért nem tűnt másnak, mint a megérinthetetlen tündöklés, mely megbabonázza az embert, s magával ragadja. A gyönyör mellett fel sem tűnik régi gazdája múlandó megtestesülése. Az isteni kovácsmunkától, amit még a törpék is csodáltak, észre se lehetet venni az oszló hús és bőrt, legalább a fát táplálja rothadó testével, ha élne örömmel, fogadná e hírt. S a rég múlt katonája ott ül a fa tövében, feje a fatörzsnek támasztva, egyenes háttal és kinyújtott lábakkal, még mindig a maga nemességével ül. Bár a csönd és a látvány valahogy mégis csodálatossá teszi a tájat, még a halál is könnyekkel távozna s a lány szellemét vissza, küldené. A harcoson látszik, hogy boldog bár már arca nem ismerhető meg e csodás lánynak. Kék szemei is befordultak a szemüregébe s belefagytak a hideg tél csöndjébe. Ha Mallior látná biztos büszke, lenne rá!, hisz vérét-ontottá a régmúlt idők bűntetei megtorlásáért. Bár sikerült mégis érte jött a megújulás. A váza többé nem szenved, sorvadt tüdeje se duzzad már többet. Bezzeg mikor gyermek volt, teste könnyed, szelleme tudatlan, és ahogy nőt a művészetek kegyeltje lett. Lételeme volt a tánc, a vívás, s a célzás gyönyörét folytatta folyton. Míg zsenge volt csodálatos teremtés volt hamvas bőrével, csillogó szemeivel, a két mélykék csodás szempár mindenkit rabulejtett.  Mikor megvilágosodott, s lelke emelkedett e magas fokra, s a halálba rohanva elhagyta hazáját, hogy északra érve megtorolja családját ért kegyetlenségeket. S a fajához méltatlan brutalitással végezte ki szegény megöregedett vénembert, oly fájdalmak érték a féregéltűt mely miatt még ordítani is képtelenség volt. Majd letépte az öreg füleit, s a nyakába akassza, hogy otthon is megmutassa. Bár győzött szelleme megtébolyodott mikor éjjel álomra hajtotta fejét és nem kelt fel soha többé.

 

Ubul

2005. 02. 07.


Hozzászólások
Novella: A boltog tél pillanatai
1
Ghery • SilentVertigo 2007.05.27. 02:32
Ritkán van ilyen, de bevallom őszintén: a közepénél feladtam. A stílus olyan mesterkéltre sikerdett, hogy megöli ez egészet, pedig az alapötlet nekem nagyon is tetszik.
Ubul 2007.05.06. 03:00

Sziasztok kösz a hozzászokásokat. Sokat tanulhatok belőlük. Ezzel a kettővel mostanábban lusta voltam foglalkozni de készül a folytatása (legalábbis tervbe van, ami válaszol a miértekre, csak mostanság más felé járok)

 

Kösz mé egyszer. Üdv 

ONeill • SilentVertigo 2007.05.03. 06:36

Hasonló mint a másik. Se eleje, se vége, a megfogalmazást pedig túl akarod cifrázni, és így az egész rosz.

"Ahogy a Nap szép lassan egyre és egyre a horizont fölé magaslott s a Nap első sugarai megcsillantak az ezüstön, a mellvért nem tűnt másnak, mint a megérinthetetlen tündöklés, mely megbabonázza az embert, s magával ragadja. "

A felkelő nap első sugarai megcsillantak az ezüst mellvérten. (talán a többi nem is kell hozzá)
Én is elég cifrán tudok fogalmazni és írni, de ez még nekem is sok. Próbáldd emg ugyaneztt leírni egyszerűbb stílusban, és utána hozzáírni még valamit. Elhisdzem, hogy a cifra, nyakatekert mondtaok nélkül ez csak így 3 sor. De nem a mennyiség a lényeg, hanem a minőség.

 

1
solarah online
creative commons license

silentvertigo  |  design:  kicsy  |  zene:  spectral analysis  |  rajz:  tikos péter

Ahol azt másképp nem jellezzük, ott az oldalon található minden írás, kép, zene és egyéb tartalom a Creative Commons "Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország" licensze szerint érhető el. Az oldalon megjelenő hozzászólások szerzőik tulajdonát képezik, azokért az oldal szerkesztője felelősséget nem vállal.
Firefox Játékfejlesztés.hu PHP MySQL

Fatal error: Call to undefined function session_unregister() in /home/yscik/silentvertigo.hu/solarah/mods/out.php on line 14